Az elődöntőben a két orosz óriás ütközetét ezúttal a moszkvai Szpartak nyerte. Érthetően csalódott jekatyerinburgi és az örömtől kicsattanó moszkvai szavakat hallhattunk a főszereplőktől.
Gundars Vetre (Jekatyerinburg): Csalódottságom azt hiszem érthető. Alaposan felkészültünk a találkozóra, de Taurasival nem bírtunk. A szünetet követően nagyobb őrizetet kapott, de láthattátok, milyen kosarakat szerzett. Ezekre nincs ellenszer. Csak a második negyedben kontrolláltuk a mérkőzést, mely ezen a szinten kevés. Külön fáj, hogy rengetegen voltak velünk Jekatyerinburgból, de nem tudtunk nekik örömet szerezni. Harcolni fogunk a harmadik helyért!
Agnieszka Bibrzycka (Jekatyerinburg): Apró dolgok döntöttek a mérkőzésen. A végjátékban több ziccert hibáztunk, mely megbosszulta magát. Úgy érzem a színvonallal nem volt gond, aki megtekintette a mérkőzést, biztosan jól szórakozott. Ezúttal mi hagytuk el vesztesen a parkettet.
Rátgéber László (Szpartak Moszkva): Fontos mérkőzést játszottunk, de a legfontosabb még csak most következik. Szeretnénk történelmet írni, és egymást követő harmadik évben is elhódítani a trófeát. Szövetségi kapitányként büszke voltam a soproniakra is, akik semleges pályán biztosan győztek volna.
Diana Taurasi (Szpartak Moszkva): Miután vesztettünk ellenük az Orosz Kupában, nagyon koncentráltunk erre a mérkőzésre. Hatalmas mérkőzés volt, olyan, amire egy játékos az egész szezon során vár. Az Euroliga személy szerint nekem nagyon fontos, a csúcsot jelenti, melyért mindent beleadok! Hogyan bírtam így erővel? Egyszerűen képtelen vagyok elfáradni egy ilyen mérkőzésen. Örökké tudnék játszani!