Izgatottan készülődött a város 1998. február 11-én a Panathinaikos elleni negyeddöntőre, melyre már elővételben elkelt a jegyek 80 százaléka.
A telt ház és a jó hangulat tehát garantált volt a szezon 35. tétmérkőzésére, melyen minél nagyobb előnyt kellett volna kiharcolni a visszavágóra a kellemetlen stílusú görög csapat ellen. Nagy volt a tét, hiszen egy esetleges továbbjutás a klub történetének legnagyobb sikerét jelentette volna. Sőt, tőlünk függött, hogy indulhat e magyar együttes a következő évben azt Euroligában. Ehhez legalább az elődöntőbe kellett volna jutnunk. Két igen jól felkészült csapat esett egymásnak a feldobás után. Az első kosarat Béres Tímea szerezte, melyet kisebb űr követett. Egyik csapat sem tudott ellépni a másik mellől, egészen a 15. percig, amikor Bubu kosaraival pillanatok alatt 8 pontra duzzadt a különbség. Kicsit nyugodtabban várhattuk tehát a folytatást, de nem kalkuláltunk azzal, hogy Balogh Bubu, Béres Timi és Sveta Orekhova is hamar összeszedi a 4 személyi hibáját. Állandósult a 7-8 pontos különbség, de a hajrá 5 perce ismét a mi fölényünket hozta, így végül 75-63-as győzelemmel zárult a párharc első felvonása. Az előny hovatovább megnyugtatónak tűnt, de nehéz visszavágóra számíthattunk az egy hét múlva sorra kerülő athéni összecsapáson.
